Natalia Russo (Canon)

Egy viharos esős napon mikor az ég feketébe borult és az utcán kihunytak a fények, megszületett egy kislány az erdő közelében fekvő Darkwoodban. Ő volt Natalia Russo. A hely ugyanolyan sötét volt, akárcsak a neve. Vérfagyasztó rémtörténetek keringtek a kisvárosban, eltűnt kislányokról akiknek a nyomát sem lelik, éjjeli fosztogatókról akik családokhoz törnek be és az erdőben hallható furcsa, kísérteties zajokról.
Ebből a kisvárosból származik Natalia Russo, aki 4 éves koráig zavartalanul élte csodás, gyermek éveit. Az 5. születésnapján viszont szörnyű tragédia következett be, az édesapja életét vesztette egy autó balesetben. Akkora trauma volt ez a kislány számára, hogy attól a naptól kezdve nem létesített semmiféle emberi kapcsolatot senkivel. Teljesen magába fordult. Nem evett, nem aludt csak a sarokban összekuporodva gubbasztott az ablak alatt és sírva nézte az égen gyülemlő szürkés-fekete felhőket, míg nem egy nap elbóbiskolt a kimerültségtől. Álmodott.
Egy homályos alak jelent meg előtte az ablakban.
- Ki vagy te? - meglepetten, szemét dörzsölgetve figyelt fel.
- Segíteni akarok rajtad. Az édesapáddal akarsz lenni nemde? - kérdezte a homályba burkolózó félig áttetsző alak.
- Igen, őt akarom! Vele akarom lenni! - követelte kissé kétségbeesetten.
- Akkor gyere velem! - a alak mutatta az utat.
Egyenesen egy üvegajtó felé terelte Nataliát. Aki megszeppenve követte.
- Csak törj át rajta. - mondta.
Natalia habazott. Nem tudtam mire számítson, hisz nem ismeri ezt az emberi formát. Szólni akart, mire a szellem rákiáltott!!
- Mire vársz még? TEDD MEG!
A bátorsága vezérelte kislány megtette amit követeltek tőle, teljes erejéből áttörte az ajtót, szétvagdalva ezzel apró kezeit, majd eszméletét vesztve összerogyott, a hideg nyirkos földön. Natalia ekkor beszélgetett életében először szellemekkel és ekkor kezdett bele ön pusztításába, amit később pszichiáterek segítségével 1-2 év alatt szinte teljesen kinőtt.

...

Elkezdődtek a általános iskolai évek amit Natalia egészen könnyű akadályként vett. Szorgalmas tanuló volt, szép, okos és tehetséges. Mindenki dicsérte és néhányan bálványozták is őt, mikor a tanulásról volt szó. Miért nem tudsz olyan lenni, mint Natalia?; Miért nem csinálod úgy, mint Natalia?; Miért nem gyakorolsz annyit, mint Natalia? Kicsit idegesítő volt, de mindig büszkeséggel töltötte el a lányt mikor meghallotta, mennyire tökéletesnek tartják.
Mikor megpillantották őt, azt gondolhatták tipikus átlag életet él boldogságban és minden másban. De őt mégis egy dolog aggasztotta az évről-évre bekövetkező születésnapja, amit a világon legjobban utált, hisz akkor halt meg az édesapja.
(Hogy még jobban bonyolítsuk a szálakat.)
17. születésnapjára egy igen különleges ajándékot kapott az édesanyjától. Egy alkoholista, beteg állat mostoha apát és egy imádni való kishúgot. Natalia nem tudta elfogadni az új helyzetet és romlani kezdett a tanulmányi átlaga, mert nem tudott az iskolára koncentrálni. Túlságosan aggasztotta őt a tudat, hogy valaki apja helyébe lép! Egyre többször jelentkeztek nála a régi jelek. Volt, hogy napokig álmatlanul, hevert az ágyon. És mikor enni hívták, arra hivatkozott, hogy most nem éhes! Szóval mikor sorban hozta haza a rosszabbnál rosszabb jegyeket, az anyja egyre csak unszolta, hogy javítson, figyeljen oda, koncentráljon a megadott feladatra. Teljesen elnyomták őt, nem hagytak neki teret a lélegzetvételhez.
Ha ez még nem lett volna olyan nagy tragédia a lány számára. Történt egyszer, hogy az anyja nagyon megbetegedett majd váratlanul meghalt. Mivel a Natalie és a mostoha apa gyűlölték egymást, a lány el akart szökni fogadott húgával. De a részeges apa közbe szólt és fegyverrel fenyegette a lányokat, és bezárta őket az irodájába. Odakint zuhogott az eső, de Nataliát ez nem gátolta, kimászott a második emeletről, lecsúszott az ereszcsatornán, beosont a bejárati ajtón elcsente a "gyilkos" fegyvert, majd kiszabadította a húgát. Útban a kijárat felé a mostoha apa megint útjukat állta, és elrántotta a lány mellől saját lányát. Natalia remegő kézzel, ráfogta a férfire a fegyvert, majd elsütötte. A férfi a golyó elé rántotta lányát így a lövedék pontosan a mellkasa közepébe ágyazódott.
Natalia egy pillanatra ledermedt, kiesett a kezéből a pisztoly, majd lóhalálában futott oda szeretett húgához, aki utolsó leheletével, csak annyit tudott kinyögni:- Szeretlek Nati!
Az apa tárcsázta a Dark Havent, míg Natalie magához ölelte a még meleg holttestet és könnyekkel borította be. A beleset után teljesen összeomlott, dühkitörések tömkelegével szenved, és többször megpróbált véget vetni az életének, szerencsétlenül.